Laura az ablakpárkányon ült, és csak bámulta a világot. A csillagos eget, a teliholdat, a lámpáknál felbukkanó árnyékokat. Azonban nagyon meglepődött, amikor egy, a Mecsek felől közeledő, repülő valamit vett észre. Nem tudta megmondani, mi lehet az, hiszen még soha nem látott ehhez foghatót. A sötétben nehezen tudta kivenni az alakot, de amit látott, megdöbbentette.
Az óriási lény egyre közelebb ért hozzá, mire beugrott a nyitott ablakból, és becsukta azt. Meg mert volna esküdni, hogy látta a hirtelen vörösen felvillanó szemeket. Aztán a lény odaért.
Laura nem akart hinni a szemének. Ez... ez nem lehet az, amire gondolt. Márpedig a lény külseje pontosan azt tükrözte, ami a lány gondolataiban élt.
A hatalmas bőrszárnyak, a hol kéken világító, hol vörösen izzó szemek, az utcai lámpák halovány fényében is látszó tüskék és pikkelyek... Semmi kétség - a lény egy sárkány volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése